Kinek való?

Kinek való a gyerek? Kiknek érdemes a gyereknevelésre vállalkozni?

Többször halljuk ezeket a kérdéseket nap-mint nap. De ha mélyen belegondolunk, akkor nagyon sok tartalmat is hordoznak ezek a kérdések magukban.

“Való”: ha valami nem való neked nem viseled, nem olvasod el, nem törődsz vele, tehát minden más fontosabb, mint ami nem való.

“Vállalkozni”: a vállalkozók törődnek a vállalkozásaikkal, a lehető legjobb dolgot szeretnék kihozni belőle, mindent megtesznek annak fejlesztése érdekében. Ha nem így tesznek, akkor belebuknak. Érvényes ez a gyermekeket nevelő szülőkre is, ezért a párhuzam.

Az emlősök világában az újszülött ember a legvédtelenebb, leggyámoltalanabb. Sokkal több törődést, kötődést igényel, mint bármelyik másik “egyed”. Sajnos egyre többen úgy gondolják, hogy “majd lesz valahogy”, ha már jön ez a gyerek… Semmi tudatosság nincs a családtervezésben, a saját és a gyerekeik jövőjét illetően. Most írhatnám a nagy szavakat, hogy “megnehezített a társadalmi betagozódásuk a hátrányokkal indulóknak….”, de nem teszem, hiszen megannyi forrásból ismerjük ezeket, alanyi evidenciában vannak.

Ha nem kelsz fel éjjel a síró gyerekedhez, ha először te eszel és addig nem adsz a gyerekednek, amíg jól nem laktál, ha magadnak veszed meg a cigit, kávét, piát és csak azután a tápszert, gyógyszert (ha jut rá), ha az új ruha rajtad van és nem a gyerekeden, ha ki tudod vinni a házadból bárhová éhesen, koszosan, fáradtan…akkor nem való neked a gyerek. Súlyos bűnöket követsz el ellene! És még lázadni sem tud, mert kicsi. De ha felnő, másolja az egészet. Az egész szülői mintádat végig nézheted a gyermekeid életén. Persze vannak kivételek, amikor a gyermek nem másolja a szülői mintát, többet akar elérni és ezért tesz is valamit. Nagyon sokat.  Az első rossz jegyeket nem a gyereked kapja, hanem te! Mit kérsz rajta számon, ha soha nem ülsz vele tanulni? Neked jobb jegyeid voltak? Akkor miért nem segíted őt?

A gyermek Isten ajándéka, fordulj hozzá mindig ebben a tudatban!

Leave a Reply