Ott van az én kisvárosom,

hol pihe-puha lepkeszárnyon

döngicsélnek pici méhek,

nézem őket, ha ráérek.

Bizony sok a fontos dolgom,

megtervezem minden napom

ahogy a felnőttek is szokták,

legalább is azt mondják.

Én már tudom, hogy ha felnövök

nem félek, ha menny dörög,

kijárok majd sok iskolát,

tervezek majd szép palotát.

Gyógyítok majd betegeket,

a polgármester is én leszek,

majd lovagolok egész nap

és árulom a csokikat.

Tudom, furcsa ez most nektek,

de lehet, hogy én minden leszek.

Legjobban majd arra vigyázok,

hogy megszeressen, aki látott.