Képzeljük el, hogy az ovi egy gyár, ahova megérkezik a kissé megmunkált nyersanyag. Ha valami elakad a gépezetben, nincs kinek odaszólni, hogy: gyere már Maca, beragadt a papír a pénztárgépbe!, vagy: Pista bá’, olajozzon ezen a masinán egy kicsit!, Jani, elromlott a fagylalt hűtő!

Ezért úgy gondolom, hogy az óvónők társadalma a legleleményesebb, leggyorsabban reagálni tudó, legjobb ötletekkel előrukkoló, legtürelmesebb emberi faj, ami létezett a földön.

Funkciók, melyeket igyekszünk beprogramozni a gyermekekbe:

• szeretet (bármilyen nagyra növeszthető)
• öröm (későbbiekben is hasznos funkció)
• bizalom (későbbi párkapcsolatban elengedhetetlen)
• nyugalom, türelem (mások is vannak, akiknek ugyanaz a játék kell)
• kivárás (megvárjuk, amíg ránk kerül a sor)
• kérés, megköszönés, köszönés (szülőknek is, szülőkkel együtt)
• helyrepakolás (ahonnan elvettük, oda tegyük vissza)
• meghallgatás (szívesen meghallgatunk, de megvárjuk, amíg Pistike is elmondja)
• számlálás (egyéni ütemben:1,2!,1,2!) 😀
• eszközhasználat (ceruza, papír, ecset, festék, ragasztó olló, fogkefe, stb, kivéve szúró, -vágó  eszközök)
• rajzolás (lengőfirkától a több dimenziósig)
• kis ,- és nagymozgás (járástól a kötéltáncig)
• beszéd (gügyögéstől a prezentációig)
• testápolás (kézmosástól az alkalmi sminkig)
• szobatisztaságtól a szoba tisztaságig
• délutáni pihenő (ami csak most rossz néhányuknak, később ezerszer visszasírják)
• asztalnál étkezés (nem monitor előtt)
• tárgyakra vigyázás (holnap nem veszünk másikat)
• barátkozás (jó is kisülhet belőle)
• takarékoskodás (a kevesebb néha több)
• kompromisszum készség (fifty-fifty)
• megértés (másnak is lehet rossz napja)
• az étel nem játék (még ha maci formája van, akkor sem)

A leghitelesebb lenyomata családjának, miliőjének, társadalmunknak, az életnek a GYERMEK. Ezt az applikációt néhány szülő is letölthetné, hogy együtt programozhassuk a drága kincset.